2021. augusztus 18., szerda

Álomból valóság

Meschede 2

Mikor a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba jött tanulni, már akkor arról álmodozott, hogy elnyeri a meschedei ösztöndíjat. Nádasdi Máténak végül sikerült, és az érettségi után kiutazott németországi testvériskolánkba, hogy ott töltsön egy évet. Bár voltak nehéz időszakai, pillanatai a kint létnek, egyáltalán nem bánta meg döntését.

Máté hetedik osztálytól járt a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba, és saját bevallása szerint már ekkor eldöntötte, hogy az utolsó évben megpályázza a németországi ösztöndíjat. „Korábban az iskola cserediák-programjával voltam is Meschedében, és nagyon tetszett. Ráadásul szerettem volna az egyetem előtt egy évet kihagyni, és világot látni. Ha nem nyerem el az ösztöndíjat, akkor önkéntesként mentem volna külföldre” – mondja. Azt azonban nem gondolta volna, hogy meschedei egy éve teljesen máshogy alakul, mint amire számított, és ahogy arról a korábbi évek ösztöndíjasai meséltek.

A koronavírus járvány miatt ugyanis sokkal kevesebb lehetősége volt neki, és a másik ösztöndíjas diákunknak, Giczi Ádámnak – akinek történetét egy külön cikkben osztjuk meg – eljMeschede 2árni kortársaikkal. A korlátozások a szórakozó és szabadidős helyeket ott is érintették. Az iskolában két hónapig online oktatás volt, akkor egyáltalán nem is találkoztak osztálytársaikkal. „Azt gondoltam, hogy majd a tanulás mellett utazgatunk, jó éttermekbe járunk, csapunk néhány bulit. A pandémia azonban mindezt felülírta.” Bár a járvány az előzetesen elképzelt élmények egy részét elvette, a másik oldalról nagyon sokat adott neki. „Igaz, hogy a személyes kapcsolatok hiánya miatt kevesebb fiatalt ismertünk meg, akikkel viszont jóban lettünk, azokkal életreszóló barátságot kötöttem. Olyan barátaim lettek, akikhez majd a saját gyerekemet is nyugodt szívvel kiküldhetem, hogy tanulja meg a nyelvet, és ismerkedjen egy másik kultúrával” – magyarázza.

Ádámmal egy idős német házaspárnál laktak, akikkel nagyon szoros lett a kapcsolatuk, és élettapasztalatukból ők is sokat meríthettek. „A Meininghaus házaspár, mintha a pótnagyszüleink lettek volna. Érdeklődtek, bármikor felhívhattuk – és még most is – őket, és ez rettentő sokat jelent.” Fogadó iskolájukban Eberhard Borghoff volt értük a felelős, mondhatni a mentoruk volt. „Nagyon fontosnak tartotta, – ahogy Meininghasuék is – hogy befogadjon minket a családjába, amiért mi nagyon hálásak voltunk. Ádám pedig az elmúlt egy évben a legjobb barátom lett. Ketten voltunk ott egymásnak” – meséli. Bár a covid miatt más volt az év, mint amilyennek lennie kellett volna, de a nehézségek ellenére is nagyon élvezte – teszi hozzá.

Alkalmanként pedig a hőn áhított utazásokat is meg tudták valósítani. Eljutottak például Türingiába, ami nagyon tetszett neki. Meininghausék unokaöcséékkel is jóban lettek, velük több programon is voltak. „Ötven év körüliek, de nagyon fiatalosak. Elvittek minket például egy mászóparkba, ami tök jó volt” – lelkesedik. Eberharddal pedig közösen zenéltek, amit szintén élvezett. „Ő tangóharmonikázott, én gitároztam, és német népdalokat énekeltünk.” Mint mondja, a házaspár és mentoruk felosztották egymás között a nagyobb ünnepeket, hogy melyiket kinél töltsék, haza ugyanis egyszer sem tudtak jönni. „Nagyon sok szeretetet kaptunk tőlük, és nagyon sokat híztunk, mert mindig jól megetettek bennünket” – neveti el magát.

Akadtak azonban nehéz pillanatok is – vallja be. Eleinte nehezen tudott bekapcsolódni az órákba, mert nem beszélt még annyira németül, hogy Goethe- vagy épp Schiller-műveket elemezzen. Hétről hétre azonban egyre jobban ment neki a nyelv. „Azt gondolom rendkívül jól megtanultam németül, már a szépirodalom olvasása sem okoz problémát, igaz a Faustnak azért még nem állnék neki.” A honvággyal megküzdeni sem volt mindig egyszerű – mondja. A hazautazás előtt nem sokkal volt a 20. születésnapja, amit családja nélkül kellett ünnepelnie. „A keresztapám összeszedte a közös fotóinkat az elmúlt húsz évből, és készített belőlük egy rövid videót. Akkor már nagyon haza akartam jönni, és rendkívül meghatódtam. Ezért is volt nagyon jó, hogy Ádámmal számíthattunk egymásra, ki tudtuk beszélni magunkból az érzéseinket.”

Ahogy mondja, izgalmas volt megismerni a németek mindennapi életét. Látta, hogy milyen elkötelezettséggel fordulnak a munka felé, ha valamibe belefognak azt nagyon jól akarják csinálni. Minden szabályt betartanak, amely az egész államszervezetre kihat, ezért óriási a bürokrácia, ugyanakkor ez biztosítja, hogy minden átláthatóan működjön. Amit Magyarországgal szemben nagy különbségnek érzett, az az emberek érdeklődése a közélet iránt. A helyi heti- és napilapot szinte mindenki járatja, és az országosakat is megveszik. Napi program, hogy leülnek és elolvassák a munka után – meséli. „Nagyon tájékozottak, és egymás között építő jellegű társadalmi vitát folytatnak az egyes gazdasági, politikai kérdésekről. Most ősszel lesz például a választás. Az emberek ismerik a pártok programját, és véleményt is cserélnek ezekről. Úgy láttam, hogy ők akarnak foglalkozni a politikával, nem pedig a politika velük.”

A kinti emberek mellett saját magáról is sokat tanult, főleg az Eberharddal – aki teológus – folytatott beszélgetéseik révén. „Sokat beszélgettünk a Hegyi beszédről, Krisztus tanításairól. Soha nem volt kérdés számomra, hogy hívő katolikus vagyok, de itt sokkal jobban megértettem, mit is jelent keresztényként élni, és ezt próbálom követni.” Neki már csak ezért is megérte a meschedei egy év, és mindenkit arra bíztat, tapasztalja meg az egyetem előtt, hogy milyen külföldön élni. „Ha az ember nem is kap ilyen mély dolgot, mint én, de mindenképp hatalmas dolog, hogy egy idegen nyelven megtanul perfekt kommunikálni. Már csak ez is óriási pluszt jelent majd az életében”

 

2021. augusztus 17., kedd

Ösztöndíjasként Meschedében – Giczi Ádám élménybeszámolója

 Meschede - Giczi Ádám

Egy pótnagyit, magabiztos nyelvtudást és felejthetetlen élményeket nyert Giczi Ádám bencés öregdiákunk a Meschedében töltött egy éve alatt. Ádám az érettségije után, ösztöndíjasként tanulhatott a 2020/21-es tanévben németországi testvériskolánkban. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és a meschedei intézmény kapcsolata negyven évre nyúlik vissza. Ezalatt már több mint hatvan diákunk töltötte ott az érettségi utáni évét.

Alig két éve tanult csak németül gimnáziumunkban Ádám, amikor elnyerte a meschedei ösztöndíjat. Mint mondja, akkor még nagyon kezdő szinten beszélt németül, ezért is pályázott. Fejleszteni szerette volna nyelvtudását, mielőtt egyetemre megy. „A korábbi tudásommal nem mentem volna sokra. Legfeljebb megemlíthettem volna az önéletrajzomban, hogy német nyelvismerettel rendelkezem. Az anyanyelvi környezetben töltött egy év alatt azonban sikerült annyira elsajátítanom a nyelvet, hogy akár a munkában is bátran támaszkodhatnék rá” – magyarázza.

Kezdetben még nehéz volt – meséli. Meg kellett ugyanis szoknia, hogy németül hallgatja az órákat. „Kicsit tartottam attól, hogyan kommunikálok majd, de gondoltam, ha máshogy nem megy, majd activityzem” – neveti el magát. Matematikát, társadalomtudományt, hittant, angolt, földrajzot és németet tanult. Mint mondja, körülbelül három hónap alatt jutott el odáig, hogy olvasás után már mindent megértett. Újabb két hónap múlva pedig már az sem okozott neki problémát, hogy szóban is bekapcsolódjon az órai munkába.  

Ádám egy másik pannonhalmi bencés diákkal, Nádasdi Mátéval együtt utazott Meschedébe. Máté szintén ugyanazt az ösztöndíjat nyerte el, mint Ádám, és együtt is laktak kint. (Egy másik cikkben Máté élményeiről is beszámolunk.) Az ösztöndíjasokat már évek óta egy idős házaspár fogadja be otthonukba, így volt ez Ádámékkal is. „Nagyon kedvesek voltak mindketten. Annegrettel, a feleséggel különösen jó volt a kapcsolat. Sok helyre elvitt minket, programokat szervezett, és túráztunk együtt. A férje, Hans-Richard már 88 éves, így ő nem tudott velünk tartani, de vele is jókat beszélgettünk” – meséli Ádám.

Bár az első időszakban még rendszeresen járt moziba és edzőterembe, a járvány miatt ezekre novembertől egyáltalán nem volt lehetősége. Igaz, Ambrus atya pannonhalmi moziestjeit nem múlták felül a kinti filmélmények – vallja be kérdésemre. Amíg lehetett azonban, minden kedden beült egy-egy filmre. „Láttam olyan filmeket, amelyeket akár Pannonhalmán is levetíthetnének, de olyanokat is, amelyek csak arra voltak jók, hogy legalább azokból is tanulhattam a nyelvet” – emlékszik vissza nevetve.

Az egyik legnagyobb élménye pedig a német-magyar EB meccs volt, amit kinti barátaikkal néztek meg. „Nem vagyok egy fociőrült, de ilyen körben vicces volt nézni. Persze húztuk egymást rendesen. Nagyon jó élmény volt.” A másik kedves emléke Ádámnak az egyik utolsó kint töltött hétvégéje volt. Annegreték unokaöccse hívta meg őket Wuppertalba, miután vendéglátóiknál összeismerkedtek, és elsőre megtalálták a közös hangot. „Nagyon jófejek voltak. Kalandpályán jártunk, grilleztünk, ping-pongoztunk. Semmi különlegest nem csináltunk, mégis az egyik legmaradandóbb élmény volt, olyan jól éreztük magunkat.”

Annegret szinte családtagként bánt velük, mint egy pótnagyi olyan volt – mondja. „Ő ebben az egy évben egy biztos pont volt az életemben. Mindenben számíthattam rá. Nagyon tájékozott volt, korrekt és határozott véleményt formált a dolgokról, és mindenről el lehetett vele beszélgetni.” Olyannyira megszerette az asszonyt, hogy alig egy hónappal hazautazása után váratlanul meglátogatta. Egy volt osztálytársával indult ugyanis a Discover EU elnevezésű pályázaton, amit el is nyertek. Ez pedig azt jelentette, hogy úgynevezett utazási igazolványt kaptak, amellyel az Európai Unión belül meghatározott ideig – alapvetően vonattal – ingyen utazhattak. Ádámék pedig négy hetes körútra indultak, amelynek egyik állomása Németország volt. Így gondolta Meschedébe is visszalátogat. „Annegreték semmit sem sejtettek. A barátom – akit ők nem ismertek – csengetett be, majd hirtelen felbukkantam én is. Nagyon örült a találkozásnak” – meséli lelkesen.

Mint mondja egyetlen pillanatig sem bánta meg, hogy jelentkezett a meschedei ösztöndíjra. Életreszóló élményeket szerzett ugyanis. Valószínűleg 2021 őszétől is felejthetetlen kalandok várnak Ádámra – akkor már itthon. Gazdálkodási menedzsment szakon kezdi meg egyetemi tanulmányait a budapesti Corvinuson.

2021. augusztus 3., kedd

Csillagászat szerelmeseinek hete

 

Beköszöntött az augusztus, ezzel együtt pedig szokás szerint hamarosan érkezik az év leglátványosabb csillaghullása is.

A Perseida meteorraj okozta csillaghullás augusztus 12-e és 13-a éjjelén lesz a leglátványosabb,

ekkor várható a Perseida-maximum, de persze az ezt megelőző, valamint az utána következő éjszakákon is megfigyelhetjük a légkörünkben felizzó meteordarabokat. A legintenzívebb időszakban akár óránként 20-30 hullócsillagot is láthatunk, ha figyelmesen kémleljük az égboltot. A hullócsillagok sötétedéstől kezdve egészen pirkadatig megfigyelhetőek lesznek. Sötétedés után elsősorban az északkeleti égboltot érdemes kémlelni, de a radiánstól távolabb is feltűnhetnek a hullócsillagok. A növekvő Hold este viszonylag korán lenyugszik a nyugati égbolton, amelynek köszönhetően még jobban látható lehet a csillaghullás.

illusztráció

Jónás Károly felvétele 2018-ból a Perseida-maximum idején /Soltszentimre/

Ezek után már csak az időjárás kérdéses, hogy mi várható ezeken az éjszakákon? A nagy időtáv miatt még pontos előrejelzést nem lehet adni (ezzel kapcsolatban a későbbiekben még friss cikkel jelentkezünk), de a mostani számítások szerint jó esély mutatkozik arra, hogy a csillaghullás maximumát produkáló éjszakákon nem lesz zárt a felhőtakaró az ország nagy része fölött.

A Perseidák mellett az augusztusi égbolt más csodás látványosságokat is tartogat. Megfigyelhető lesz még egyebek mellett a Jupiter, a Szaturnusz, számos csillaghalmaz és galaxis is. Ezért a tavalyi év után

idén ismét megrendezésre kerül az Egy hét a csillagok alatt nevet viselő rendezvénysorozat,

mely augusztus 7-e és 15-e között várja a látogatókat. A rendezvény keretein belül többek között távcsöves bemutatók, csillagképtúrák, ismeretterjesztő előadások és nem utolsó sorban hullócsillag-vadászat is szerepel. Több mint 40 helyszínen várják a csillagászat szerelmeseit, valamint a csillagászat iránt érdeklődőket a programokkal, mely helyszínek listája a következő napokban még tovább bővülhet. A rendezvényről bővebb információ a Csillagvizsgáló Blog oldalán, valamint az Egy Hét a Csillagok Alatt 2021 facebook oldalon található.

illusztráció

Egy hét a csillagok alatt eddig bejelentett bemutató helyszínei, ahol várják a szervezők a látogatókat /Térkép forrása: Egy Hét a Csillagok Alatt 2021/

Borítókép: Zeller Péter 2018-ban készített felvétele a Perseidák hullócsillagairól /Visegrád/

 

https://www.idokep.hu/hirek/hamarosan-elerkezik-a-csillagaszat-szerelmeseinek-hete